Szárazság tombolt a vidéken. Ilyen meleg tavasszal, nem volt
vagy ötven éve. Az emberek egy része, imáival ostromolni kezdte az eget,
esőért. A tanítványok a mester arcán újabb ráncokat fedeztek fel, de imádkozni
esőért nem látták. Mikor erről faggatták így szólt:
- Gondoljatok bele, a szárazság, az először is nem minket
érint direkt módon. A növény és az állatvilágot sújtsa. Ezért imádkozni
esőért, és azt gondolni, hogy az Isten értünk emberekért, ad esőt,
Istenkáromlás.
0 Megjegyzések