Freud bácsi megmondta...



 Egyperces egy férfiről meg a feleségéről.

Borzalom. Ezek a nők. Alig ült le a sarki korcsomában egy sörre a barátjával, máris cseng
a zsebében a  telefon. A felesége az, holtbiztos. Még egy sört sem lehet nyugodtan meginni.
- Halló! - Igen szívem,- mondta szinte automatikusan,- jövök, persze hogy jövök.
- Nem álltam meg senkivel és nem ültem le sehova. - Érkezek mindjárt- azzal kinyomta a telefont.
A barátja késett. Gyorsan bevágta a sört. Megkönnyebbült. Fizetett, majd sietős léptekkel
elindult hazafelé. Ha nem ér idejében haza, kunyerálhat napokon keresztül. Nincs együttlét.
Ezt nem akarta semmiképp. Szerette a feleségét. Olyannak amilyen. Ez volt az ő egyik keresztje.
Megérkezett. Nyitotta az ajtót s közben bekiabált a házba:
- Megjöttem drágám!
Dermedt csend fogadta. Bejárta az egész házat. Felesége sehol.
- Hová mehetett? - Hol lehet?- tette fel magának a kérdést.
Mérgében leült a konyhaasztalhoz és cigarettára gyújtott. Ekkor a szomszéd asszony lépett be a
konyhába. Nyitva felejtette az ajtót. Kicsit molett nő volt, telt keblekkel, kiugró fenékkel.
Sokszor fordult meg utána.
-Nézd a feleséged küldött. Nálunk van, elcsábítja a férjem. Én meg téged, ha akarod persze.
Összedőlt a világ. A férfi azt sem tudta melyik világon van. Hirtelen felugrott és.....
Arra ébredt beverte a fejét az éjjeliszekrénybe. Csuromvizes volt. Ült a sötétben, feje hasogatott.
Tudatosult benne álmodott. A szobában csend volt, csak a felesége egyenletes szuszogása hallatszott.
-Vajon Freud mit hozna ki ebből az álomból?- tette fel a kérdést magának.
Óvatosan ki akart kelni az ágyból, amikor a felesége hangját hallotta:
- Hová mész megint Viktor?
Ránézett és elnevette magát. Hozzábújt.
- Nem megyek sehova.
Megcsókolta a feleségét. Nem haragudott rá. Majd egy kis idő múlva azt kérdezte tőle:
- Mond, mit tudsz, könnyen születtél meg, vagy nehezen?
-Nehezen..... édesanyám mesélte, olyan voltam, mint aki fél kijönni az anyaméhből. -De miért?
-Csak- felelte mosolyogva.
-Freud bácsi válaszólt a kérdésemre. Majd gondolatban még hozzátette magának: - Szülés közbeni trauma.
Megértette végre.
Visszaaludtak. Mind a ketten. És ugyanazt álmodták. A férfi leejtette egy szikláról a feleségét, aki szörnyethalt.
Az asszony leejtette a férjét, aki szintén meghalt.
Felébredtek reggel, de hogy örültek egymásnak. Rájöttek el kell engedjék egymást azért, hogy visszanyerjék magukat
egymásnak.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések