Kérdés

Egy kisfiú a nagytatájától: - Tata te mit csinálsz Advent első vasárnapján? Hogy készülsz a Karácsonyra? - Kedves unokám. Karácsony az ugyebár egy Ember születése. És te mint kisfiú neked készülni kell. Szép ruhába kell öltözni, ígéretet kell tenni, jó leszel. Készíteni kell egy kis ajándékot Jézusnak. Légy szíves ne tőlem vegyél példát. Mert másképp kell ünnepelni a Karácsonyt egy kisgyereknek, és másképp egy felnőtt embernek. Te örülj annak megszületett Jézus aki a testvéred. Én meg már nem csak a születésének örvendek. Tovább mentem egészen nagypéntekig. Sőt azon is túl, és annak örvendek, hogy nekem is eljön az a nap amikor el kell hagynom e világot. De nem azért mert ezt szeretném. Hanem mert e miatt értelmet kellett adnom az életemnek. Karácsony tehát nekem ezt jelenti, Jézus megmutatta, van értelme az életnek. A halál ellenére is. A kisfiú a nagyapja nyakába borult. És sírt, sírt és sírt. Majd nevetni kezdett és elszaladt Jézusnak pelenkát készíteni. Nehogy a szoba közepébe pisiljen