Tisztelni az életet minden formájában.
Történt egyszer, egy kis faluban élt két szerzetes. Kis egyszerű házban laktak, egyikük kosárfonással, a másik kertészkedéssel foglalkozott. A szomszédjukban lakott a falu egyik gazdag embere. Amikor csak tehette, gúnyt űzött a szerzetesekből. Ők fel sem vették. Egy délután a gazdag emberrel közös kertjük mellé kardvirágokat ültettek a szerzetesek . Egy hónap múlva már gyönyörködhettek is a sokszínű virágoknak. Viszont a kardvirágok közé bekerült egy másik virág magja is és kinyílt. Másfél méter magasra nőtt gyönyörű szép kék virágai voltak. A szerzetesek, hogy a szél ne fektesse le hozzákötötték a kerthez.
Mikor ezt meglátta a gazdag ember, éktelen haragra gerjedt, követelni kezdte a szerzetesektől vágják ki. De ők rá sem hederítettek. Dühében leszedte a kert egyik deszkáját, és darabokra vágta a virágot. Aznap éjjel, azt álmodta, megjelent neki Jézus és így szólt hozzá:
-Ember, azt a virágot éppen imádságának közepén ölted meg. Csak azért mert nem illett a fejedben kialakult képhez. Most a Mennyei Atyám is úgy fog bánni veled ahogy te a virággal., azon egyszerű oknál fogva, hogy sehogy sem illesz bele az ő fejében kialakult képhez. Másnap a szerzetesek holtan találták a gazdag embert.
Ui. Éretlen fejjel ne kezdj soha kapcsolatot az Istennel.
0 Megjegyzések