A mester és az alkoholista

Történt egyszer, a mester a tanítványaival vándorolt, faluról falura. Az egyik faluban találkoztak a falu alkoholistájával. A mester mikor meglátta, elküldte maga mellől tanítványait, társául szegődött, megívott vele vagy két pohár bort, majd haza kísérte az embert. Ezután megkereste tanítványait, és indultak is tovább.
Egy fél év múlva úgy hozta az élet, megint keresztül kellett menjenek a falun. Alig értek be az első házig, azonnal tömeg vette őket körül, akik számon akarták kérni a mestert. Ugyanis az ember aki alkoholista volt, megváltozott. Leszokott az italról, de nem úgy hogy semmit sem iszik, hanem megissza, mint mindenki más, viszont nem rabja. Nem értették hogy mi történhetett, ezt akarták megtudni a mestertől, ugyanis az ember nem árulta el.
A mester sem akart semmit mondani, de annyira agresszívek lettek, kénytelen volt valamit mondani. Ezért így szólt:
-Tudjátok annyit csináltam csak, felébresztettem benne, az önmagába vetett bizalomnak a csiráit.
Ekkor a tömegből egy ember kikiáltott:
- Ez nem elég, ugyanis az egész falu, azt GONDOLTA, róla, lehetetlen, hogy ez az ember megváltozzon. Még csináltál valamit.
- A mester váltig bizonygatta, ő ennél többet nem. Végül félreálltak és hagyták elmenni. Mikor a falú határához értek, a mester ráparancsolt tanítványaira hogy fussanak, ahogy csak bírnak. Ő maga pedig felállt egy dombra és oda kiáltotta az elképedt falusiaknak:
- - Igazatok van, csináltam még valamit. Keresztebe tettem IMÁITOKNAK a MINDENHATÓNÁL. Arra kértem őt az ember imáját hallgassa meg aki meg akar változni, ne a tieteket róla. Úgy látszik sikerült. Azzal ő is futásnak eredt. A legenda azt tartsa, egy -két falusi a mai napig kergeti....a mestert

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések